Február 28-án várható, hogy az Európai Bíróság (EuB) ítéletet hoz a C-3/17. számú, a Sporting Odds Limited online szerencsejáték szolgáltató ügyében kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban. Az ítélet előzményeit Nemescsói András, Radics Viktor és Csernus Máté, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértői tekintik át.

A Sporting Odds Limited egy londoni székhelyű cég, amely Magyarországon virtuális sportfogadás típusú online szerencsejátékot szervezett. A társaságra a NAV Szerencsejáték Felügyelete pénzbírságot szabott ki, amelyet a szerencsejáték szervező cég a magyar bíróság előtt megtámadott. Az eljáró bíróság a magyar szerencsejáték szabályozás uniós jogellenessége körében az EuB előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte, és összesen tizenhat kérdést intézett az uniós bírósághoz.

A kérdések érintik többek között a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozó intézkedéseket bevezető tagállamok indokolási kötelezettségét, a koherens és szisztematikus módon történő tagállami korlátozás követelményét, a diszkrimináció tilalmát, a kaszinójáték szervezés engedélyezési feltételeinek jogszerűségét, valamint a sportfogadás és a kaszinójáték szervezése közötti megkülönböztetés jogszerűségét is.

A Sporting Odds ítélet bő fél évvel követi az EuB 2017 júniusi, C-49/16. számú Unibet ügyben született ítéletét, amelyben az uniós bíróság megállapította, hogy a magyar szabályozás több okból is sértette az uniós jog szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseit. (Az EuB előtt szerencsejáték ügyekben a magyar bíróságok által kezdeményezett eljárásokról itt, az Unibet ítéletről pedig itt írtunk részletesen.)

A Sporting Odds ügy jelentősége, hogy az Unibet döntésben vizsgált időállapothoz képest a magyar szerencsejáték-szabályozás egy későbbi – 2016 januári – állapotát veszi górcső alá, a kezdeményező magyar bíróság kérdései pedig nem csak a kaszinójáték szervezés engedélyezési rendszerére, hanem az állami monopóliumban lévő sportfogadás szervezésre vonatkozó szabályok uniós jogellenességét is érintik. Az előzetes döntéshozatal tárgyát képezi például, hogy EU jog konform-e az olyan tagállami szabályozás, amely az online szerencsejáték szolgáltatás feltételeként az offline piacon való részvételt határozza meg, vagy egy olyan tagállami szabályozás, amely a szerencsejáték egyik típusára állami monopóliumot ír elő, míg más típusai esetében a piac- (és így az adóbevétel)növelést is célként tűzi ki. E kérdések természetesen nemcsak a magyar, hanem az EU más tagállamainak szerencsejáték szabályozása szempontjából egyaránt érdekesek.

A Sporting Odds ügy befejezéséig felfüggesztésre került a szintén az EuB előtt folyamatban lévő – ténybeli és jogi alapjában hasonló, ám egy harmadik szabályozási időállapotot érintő – C-303/17. számú Headlong ügy is. Az Unibet ügyet követően a további két időállapotra vonatkozó két újabb ítéletével az EuB teljes képet fog adni az elmúlt évek során gyakran változó, jelenlegi magyar szerencsejáték szabályozás uniós joggal való összhangjáról.