After nearly eleven months of intense negotiations, a long-term Trade and Cooperation Agreement has been reached between the United Kingdom and the European Union. The United Kingdom is now considered a third country in relation to the European Union, so it will no longer benefit from the fundamental freedoms that are at the heart of the EU's internal market. The Brexit Agreement, which came into effect on 1 January 2021, will bring significant changes to all businesses that have a relationship with the UK. Our experts from the Budapest office examined which sectors will be most affected by the new agreement.

Jöhetnek még meglepetések – Hogyan érinti a Brexit a magyar vállalkozásokat?

Közel tizenegy hónapnyi intenzív tárgyalást követően megszületett az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatát hosszú távon rendező Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás. Az Egyesült Királyság az Európai Unió vonatkozásában mostantól harmadik országnak minősül, tehát a jövőben nem részesül az uniós belső piac lényegét képező alapszabadságokból. A 2021. január 1-én hatályba lepő Brexit-megállapodás jelentős változásokat hoz minden vállalkozás számára, amely üzleti kapcsolatban áll a szigetországgal. A londoni irodával is rendelkező Taylor Wessing budapesti jogászai megvizsgálták, hogy mely szektorokat érinti leginkább a karácsonykor elfogadott megállapodás.

A felek jövőbeli kapcsolatát rendező egyezmény alapvetően egy szabadkereskedelmi megállapodás, amely az EU számára az egységes piac zsugorodását, míg az Egyesült Királyság számára szabályozási autonómiájának visszaállítását jelenti. A megállapodással kapcsolatban rengeteg kérdés megválaszolatlan, ezekre minden bizonnyal az idő és a gyakorlat ad majd választ. Ugyanakkor az érintett vállalkozások számára egy dolog biztos: a kiválással az Egyesült Királyság és az EU egymástól elkülönült piacnak minősül, ezért az eddigiektől eltérő szabályok alkalmazandók.

Az Egyesült Királyság frissen elnyert önállóságával az uniótól eltérően kíván szabályozni bizonyos szektorokat, hogy vonzóbb legyen a nemzetközi gazdasági szereplők számára. Az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos garanciák ellenére valószínű, hogy egyes területeken idővel más szabályozási, illetve jogalkalmazási gyakorlat alakul ki az EU, illetve a szigetország hatóságai között. Ezért a két fél közötti kereskedelemben érintett vállalkozásoknak érdemes figyelemmel kísérniük a hatóságok tájékoztatásait és gondoskodniuk arról, hogy a jövőben mindkét piacon az ott érvényes jogszabályoknak megfelelően folytassák üzleti tevékenységüket.”

Novák Zoltán | Partner, Hungary

Vám- és kvótamentes kereskedelem

  • A megállapodás egyik pozitívuma a vám- és kvótamentes kereskedelmi forgalom biztosítása az EU és az Egyesült Királyság között. Ugyanakkor fontos körülmény, hogy vámmentesség csak akkor érvényesül, ha szóban forgó áru helyi származását a kereskedők igazolni tudják. A megállapodás alapján vám- és kvótamentességre ugyanis kizárólag az Egyesült Királyságban, illetve az EU-ban gyártott vagy összeszerelt áruk vonatkozásában van lehetőség. Amennyiben a kérdéses áru nem felel meg az ún. „eredetigazolási előírásoknak”, például mert nagyrészt harmadik országból származik, úgy nem részesül vámmentességben.
  • Az exportőröknek tehát minden esetben nyilatkozniuk kell az exportált termékek eredetéről. A részlet¬szabályok további bürokratikus könnyítéseket tartalmaznak, viszont az Egyesült Királyság vámjogi szempontból mostantól harmadik országnak minősül, így megszűnik az áruk szabad áramlásának eddig megszokott gyakorlata.
  • Mindkét fél komoly erőfeszítéseket tett a kulcsfontosságú ágazatokat érintő áruforgalom zavartalan fenntartása érdekében (pl.: gépjárműipar, vegyipar, gyógyszeripar). A megállapodás ezekben a szektorokban az un. „szükségtelen akadályok” minimalizálásával igyekszik biztosítani az áruforgalom folytonosságát az EU és az Egyesült Királyság között. Ettől függetlenül a felek közötti kereskedelemben érintett vállalkozásoknak mindkét piac jogszabályi követelményeit szem előtt kell tartaniuk, ugyanis mind az EU, mind az Egyesült Királyság területére importált áruk forgalomba hozatalához az ott hatályos előírásoknak való megfelelés szükséges.
  • Azok a vállalkozások, amelyek szigorúan szabályozott termékekkel – például mezőgazdasági, élelmiszeripari, gyógyszerészeti és orvosi eszközökkel, kozmetikai termékekkel, valamint speciális vegyi anyagokkal – kapcsolatos áruforgalomban vesznek részt az EU és az Egyesült Királyság viszonylatában, mindenképp készüljenek változásra. Ugyanis a jövőben szinte minden ilyen árunak az EU-ban és az Egyesült Királyságban hatályos jogszabályokban foglalt termékmegfelelőségi és engedélyeztetési eljáráson is át kell esniük ahhoz, hogy jogszerűen mozogjanak a két piac között.

Vége a befektetés, a szolgáltatások és a munkavállalás szabadságának

Az új rendelkezések jócskán elmaradnak a belső piac számára garantált letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadságtól. A Brexit egyik elkerülhetetlen következménye, hogy az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalkozások – főszabály szerint – elveszítik a szolgáltatásnyújtás jogát az az Egyesült Királyságban (és viszont). A megállapodás ugyanakkor garantálja a nemzeti és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét (vagyis a másik fél befektetői számára nem lehet kedvezőtlenebb elbánást biztosítani vállalkozás indítása és működtetése terén, mint amit a hazai befektetők, vagy – ha az kedvezőbb – harmadik országbeli befektetők élveznek).

  • Egyeseket meglepetésként érhet, hogy a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára is megszűnik a közös piachoz való hozzáférés (pl.: befektetési és biztosítási szolgáltatások). A jövőben az ilyen – szigetországban bejegyzett – vállalkozások kizárólag tagállami vagy egyedi EU-s engedély alapján nyújthatnak szolgáltatásokat a belső piacon.
  • A Brexit-megállapodás részletesen rendezi egyes szakmai és üzleti szolgáltatások helyzetét (pl. jogi, könyvvizsgálói), illetve külön szabályozza a szállítmányozási és telekommunikációs, digitális, kutatási és fejlesztési és egyéb szolgáltatások sorsát. Az ilyen szolgáltatásokat brit viszonylatban nyújtó – és igénybe vevő – vállalkozások számára azt tanácsoljuk, hogy mindenképpen térképezzék fel az új szabályokat.
  • A Brexitet követően természetesen a munkavállalás szabadsága is megszűnik a szigetország viszonylatában. A multinacionális vállalatok szempontjából fontos, hogy ez a változás nemcsak az állandó munkavállalókra, de a kiküldetésben dolgozó vagy rövidebb időtartamú megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyekre is kiterjed. Mivel üzleti célú tartózkodásnak számít, mostantól munkavállalási vízumért kell például folyamodnia annak a brit menedzsernek vagy tanácsadónak is, akit az anyavállalat egy néhány hetes projekt keretében irányít egy európai uniós leányvállalatához.

Egyező szabályok, eltérő jogalkalmazás - adatvédelem és szellemi tulajdon

  • A Brexit-megállapodás a szellemi tulajdonjoggal összefüggő kérdéseket a nemzetközi kereskedelmi egyezményekben szokásos módon rendezi. Fontos változás, hogy a szellemi tulajdonjog – például a védjegyoltalom – a jövőben nem egységesen fog kimerülni az Európai Unió és az Egyesült Királyság vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságból importált, védjegyoltalom alatt álló árut például csak akkor lehet az Európai Unió területén értékesíteni, ha azt a védjegyjogosult külön engedélyezte. Természetesen nem fognak kiterjedni az Egyesült Királyságra az európai unió jogában biztosított egységes szellemi tulajdonjogok (például az európai uniós védjegyek) sem. Ennek akár az Európai Unió területén is lehet közvetlen hatása, például ha a márka a Brexit előtt azért rendelkezett magasabb szintű oltalommal, mert az Egyesült Királyságban jó hírnevet élvezett.
  • Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek személyes adatot (pl.: alkalmazottak vagy vásárlók adatait) továbbítják az Egyesült Királyságban működő kapcsolt vállalkozások vagy üzleti partnerek részére, egy várhatóan 6 hónapig tartó átmeneti időszak végéig szabadon megtehetik mindezt, ugyanis ez idő alatt az Egyesült Királyságot továbbra sem tekintik harmadik országnak az adattovábbítások szempontjából. Remélhetőleg az átmeneti időszak végéig megszületik az Európai Bizottság megfelelőségi határozata, amely a szabad adattovábbítást hosszú távon is biztosítani tudja. A megfelelőségi határozat megszületését azonban az Európai Bíróság néhány korábbi ítélete miatt nem vehetjük biztosra.

Vitarendezés

Jelentős hatással lesz a Brexit a potenciális jogvitákra is.

  • Ha a vita szerződésen alapul, és a szerződés joghatósági kikötést tartalmaz – akár választottbíróság, akár európai uniós vagy brit bíróság illetékességének rögzítésével – akkor a rendelkezést a bíróságoknak a Brexit után is el kell ismerniük, az eljárást le kell folytatniuk és a kikötött fórum által hozott döntéseket végre kell hajtaniuk. Ezt hatályban lévő nemzetközi egyezmények biztosítják.
  • Szerződésen kívüli jogvita – például baleseti kártérítés – esetén viszont új helyzetre kell felkészülni. Míg az európai uniós szabályok alapján a károkozó mindig perelhető a saját lakóhelyén, a Brexitet követően az angol bíróságok elutasíthatják a brit állampolgár ellen indított kártérítési pert, ha a károkozás nem a szigetországban történt.