A Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ) a 2013. évi XXXIV. törvény hozta létre abból a célból, hogy az építőipari lánctartozások visszaszorítása érdekében építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták ügyében szakértői szervként járjon el.

A TSZSZ a szerződés teljesítését vizsgálja és szakvéleményt ad arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy a teljesítés a szerződésnek megfelelő módon történt-e, és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése - adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése - milyen összegben indokolt.

Ugyan változatlanul a bírósági eljárásban kerül sor a felperes és alperes által előterjesztett indítványok alapján a vitában való döntésre, de a TSZSZ szakvélemény által a perben felmerülő szakkérdésben már rendelkezésre állhat egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság ítéletét alapíthatja.

A perekben alkalmazott igazságügyi szakértőkkel szemben a TSZSZ-t nem a bíróság rendeli ki. Eljárását a per megindítását megelőzően a kivitelezés helyszíne szerint illetékes területi kereskedelmi kamarától lehet kérni és szakvéleményét kizárólag a TSZSZ szakvéleményre alapított perben lehet felhasználni.

A TSZSZ-hez fordulás egy kedvezőbb igényérvényesítési lehetőséget biztosít a kezdeményező félnek azáltal, hogy speciális eljárásjogi szabályok (pl. ideiglenes intézkedés, előzetes végrehathatóság, stb. tekintetében) vonatkoznak a perre abban az esetben, ha a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a TSZSZ szakvéleményére hivatkozik.

Fontos továbbá, hogy a TSZSZ olyan véleménye alapján, amely szerint a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése nem indokolt, a mellékkötelezettség alapján fizetés nem teljesíthető, mely vonatkozik a bankgaranciát nyújtó pénzügyi intézményekre is.