Amint azt korábbi bejegyzésünkben írtuk, az Európai Parlament 2015 októberében elfogadta a nyílt internet-hozzáférés biztosításáról és a roaming díjakat szabályozó 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015/2120 számú rendeletet (“Rendelet”).

A Rendelet értelmében a roaming díjak 2017 júniusára tervezett eltörlése vonatkozásában mind a tisztességes használattal, mind a kivételes esetben engedélyezhető roaming díjakkal kapcsolatos részletszabályokat az Európai Bizottság (“EB”) hivatott megalkotni. Az EB kidolgozta és 2016. szeptember 5-én közzétette a tisztességes használatra vonatkozó végrehajtási szabályok tervezetét (Méltányos használatra vonatkozó feltételek; “Fair Usage Policy”), amit azonban az EB napokkal később Jean-Claude Juncker kezdeményezésére vissza is vont. Ennek oka az, hogy számos jelentős korlátozás is bekerült a javaslatba a díjmentes roaminggal összefüggésben, amelyet így sokan visszalépésként értékeltek.

Az időközben visszavont tervezet értelmében minden előfizető kizárólag évi 90 napig használhatta volna a hírközlési szolgáltatást külföldön a szokásos roaming díjak fizetése nélkül, azzal a megszorítással, hogy legalább 30 naponként a hazai hálózatra is kötelezően csatlakozni kellett volna. Ez azt eredményezné, hogy egyhuzamban kizárólag 30 napon át lehetne csak igénybe venni a díjmentes roaming lehetőségét. Az EB célja a fenti korlátozás javaslatba építésével az volt, hogy megelőzze a tisztességtelen, visszaélésszerű használatot. Ilyen visszaélésszerű használat lenne például, ha egy nyugati EU tagállamban élő állampolgár egy keleti tagállamban vásárol SIM kártyát, amelyet aztán a nyugati tagállam területén használ folyamatosan, viszont a vásárlás helye szerinti szolgáltató alacsonyabb díjait fizeti. Azonban a tervezet kritikusai rávilágítanak, hogy a roaming díjak teljes eltörlésével a verseny fokozódna, így szolgáltatások díjai általánosságban csökkennének és egy kiszámíthatatlan, nagyarányú díjcsökkenés nem szolgálja a szolgáltatók üzleti érdekeit. Így sokan a szolgáltatók lobbiját sejtik a visszavont tervezet mögött.

Az EB jelenleg a méltányos használatra vonatkozó feltételek új tervezetének előkészítésén dolgozik, amely várhatóan a korábbi tervezetnél szélesebb körben tenné lehetővé a roaming díjak eltörlését. Az Unió előtti kihívás nyilvánvaló: a szolgáltatók és fogyasztók érdekei közötti érzékeny egyensúly megtalálása, valamint a verseny és az innováció leghatékonyabb elősegítése.

A Rendelet a roaming díjak fokozatos eltörlésén túlmenően szabályozza a hálózatsemlegesség kérdéskörét is. Így érdemes megemlíteni, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) 2016. augusztus 30-án közzétette az uniós hálózatsemlegességi szabályokkal kapcsolatos Iránymutatást. Az Iránymutatás célja a Rendeletben meghatározott hálózatsemlegességi szabályok nemzeti felügyeleti hatóságok általi következetes alkalmazásának biztosítása, a jogbiztonság megteremtése és az innováció támogatása.

A BEREC által elkészített dokumentum több, a Rendelet alapján tágabban értelmezhető definíciót is pontosít, illetve iránymutatásokat tartalmaz a nemzeti felügyeleti hatóságok számára a különböző előírások betartásának ellenőrzésével kapcsolatban. Így többek között részletes szempontrendszert határoz meg a BEREC a közelgő hálózati torlódás esetén alkalmazható ideiglenes forgalomkorlátozással, illetve a magasabb minőséget, nagyobb sávszélességet megkövetelő speciális szolgáltatásokkal kapcsolatban. Részletesen foglalkozik az Iránymutatás az ún. “zero rating” (egy meghatározott alkalmazáshoz kapcsolódó adatforgalom ingyenes, illetve adatforgalmi korláttól független biztosítása), illetve az ahhoz hasonló kereskedelmi gyakorlatok jogszerűségével is. Ezekkel kapcsolatban a BEREC felhívta a tagállami szabályozó hatóságok figyelmét arra, hogy minden egyes kereskedelmi megoldást egyedileg kell megvizsgálni és értékelni. Minden felmerülő ügyben alaposan meg kell vizsgálni valamennyi releváns szempontot, így például az internetszolgáltatók piaci részesedését, az előfizető jogaira gyakorolt hatásokat, valamint a gyakorlat kiterjedtségét és a rendelkezésre álló alternatív szolgáltatás igénybevételi lehetőségeket.