A NAIH a hangfelvételek különböző célokra történő készítéséről és felhasználásáról nemrég tájékoztatót adott ki, amely jó néhány a gyakorlatban felmerült kérdésre tartalmaz választ vagy iránymutatást. Az alábbiakban összefoglaltuk a tájékoztató szerintünk legrelevánsabb megállapításait, és hogy mit hiányolunk belőle.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a tájékoztató elején leszögezi, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 2. pontja értelmében a hang és a hangfelvétel személyes adatnak minősül. Továbbá, ami a hangfelvétel készítésének jogalapját illeti, e szerint megkülönböztethető az érintett hozzájárulásán alapuló és kötelező adatkezelés. Amennyiben törvény nem ír elő kötelező adatkezelést, úgy a hangfelvétel készítéséhez az érintett előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulása szükséges. Ennek elmulasztása nemcsak az adatvédelmi, de a személyiségi jogi jogsértés is jelenthet.

A tájékoztató ugyanakkor hallgat az Infotv. 6. §-ában található alternatív jogalapokról, különösen pedig az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséről (Infotv. 6. § (1) bekezdés b) pont), pedig álláspontunk szerint hangfelvétel készítése és felhasználása ennek alapján is lehetséges lehet. Ugyan ez a jogalap a magyar Infotv. alapján csak akkor lenne alkalmazható, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, ugyanakkor ez egy olyan rendelkezés, amely ellentétes az EU-s adatvédelmi irányelvvel, így a gyakorlatban bizonyos fenntartásokkal, de alkalmazható akkor is, ha ezen előfeltételek nem valósulnak meg. Jogos érdek esetében esetről-esetre, a konkrét szituáció alapján kell mérlegelni azt, hogy az e jogalappal kapcsolatos érdekmérlegelési feltétel megáll-e, azaz, hogy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése az érintett személyes adatok védelméhez fűződő jogának korlátozásával arányban áll-e. Mindezeken túl azt is érdemes megjegyezni, hogy természetesen ebben az esetben is kellően részletes tájékoztatásban kell részesíteni az érintetteket, de hozzájárulásukat értelemszerűen nem kell beszerezni.

Ugyanakkor nem lehet szó nélkül hagyni azt, hogy a jogos érdek az Infotv. alapján működőképes lehet, de a személyiségi jogok Ptk.-beli szabályai hasonló kivételt nem tartalmaznak. A Ptk. alapján ugyanis hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett hozzájárulása szükséges, ez alól két kivétel van csak, a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel.

Törvényen alapuló (kötelező) adatkezelések

A kötelező adatkezelés kapcsán a NAIH három különböző ágazati szabályozásba tartozó adatkezelést vizsgál meg: ügyfélszolgálatok, telekommunikációs szolgáltatók, valamint bankok és biztosítók.

Ügyfélszolgálatok

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) határoz meg speciális rendelkezéseket, amelyek szerint a hangfelvételeket 5 évig kell megőriznie az ügyfélszolgálatot működtető szervezeteknek. Az Fgytv. ugyanakkor nem tartalmaz a hangfelvétel érintettek részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos rendelkezést, és nem teszi kötelezővé, hogy az adatkezelőnek ki kell adni a hangfelvételről készült másolatot az érintett ilyen irányú kérelme esetén. Azonban a NAIH megállapítása szerint a tisztességes adatkezelés elvéből levezethető a másolat kiadására vonatkozó adatkezelői kötelezettség. Felhívja a figyelmet arra is, hogy ezt az értelmezést képviseli az EU új adatvédelmi rendelete is. A rendeletet – amely felváltja majd a tagállami szabályozást, így az Infotv.-t is – 2018. május 25-étől kell alkalmazni a tagállamokban, így Magyarországon is (a rendeletről korábban ebben a bejegyzésünkben írtunk).

Telekommunikációs szolgáltatók

A telekommunikációs ágazatban a megőrzési idő tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) valamint a 2/2015 (III.30.) NMHH rendelet ad útmutatást. Míg előbbi 1 évet határoz meg a kötelező adatmegőrzésre, az utóbbi 2 évet. E körben a hibabejelentésekről készült hangfelvételek vagy egyéb elektronikus rögzítések jönnek szóba, de az NMHH rendelet előfizetői panaszokat rögzítő hangfelvételekre is kiterjeszti a megőrzési kötelezettséget. Az előfizetőket megilleti az a jog, hogy kérésükre a szolgáltató, ügyfélszolgálati helyiségében lehetővé teszi a hangfelvételek visszahallgatását. Úgyszintén a szolgáltató köteles az előfizető kérésére a hangfelvétel másolatát 30 napon belül az előfizető részére kiadni. Némi hiányérzetet hagy bennünk, hogy a tájékoztató nem utal arra az a ellentmondásra, hogy míg az Infotv. szerint a tájékoztatásadásra nyitva álló általános határidő 2016. január elsejével 30 napról 25 napra csökkent (erről itt írtunk korábban), ezt azonban az NMMH rendelet nem követte le, és ez a gyakorlatban ellentmondásos helyzethez vezethet.

Bankok és biztosítók

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) egyaránt 5 éves megőrzési időt ír elő a hangfelvételek tekintetében. A NAIH leszögezi, hogy az Fgytv.-vel ellentétben ezek az ágazati törvények a panasznak nem minősülő telefonos kommunikációra vonatkozóan nem tartalmaznak szabályokat. Erre tekintettel a NAIH álláspontja szerint a panasznak nem minősülő telefonos kommunikáció rögzítésére csak az érintettek hozzájárulásával kerülhet sor.

Minden egyéb – a nem törvényen alapuló (nem kötelező) adatkezelések

A NAIH sem vitatja azt az igényt, hogy a cégek, szervezetek szeretnék az ügyfeleikkel folytatott telefonbeszélgetéseket rögzíteni. A NAIH ehhez kapcsolatban elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a rögzítés akkor lesz jogszerű, ha a rögzítést megelőzően az érintettek (ügyfeleket) mindenre kiterjedő tájékoztatást kapnak, többek között arról, hogy mi az adatkezelés célja, valamint, hogy a beszélgetés hanganyagát rögzítik. Az előzetes tájékoztatás követelményéről a NAIH korábban külön tájékoztatót adott ki, erről ebben a bejegyzésünkben írtunk.

Azokban az esetekben, ahol speciális ágazati jogszabály nem részletezi a tájékoztatáshoz való jog és a másolat kiadásához való jog szabályait, ott az Infotv. általános szabályai érvényesülnek. A NAIH a tájékoztatáshoz való jog kapcsán akként foglalja össze az Infotv. vonatkozó rendelkezéseit, hogy a tájékoztatás iránti kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napon belül eleget kell tenni az érintett kérésének, valamint, hogy a tájékoztatást közérthető formában, és ha az érintett kéri, akkor írásban kell teljesíteni. A másolat kiadásához való jog a tájékoztatáshoz való jog részeként értelmezhető, és amennyiben ágazati jogszabályok nem írják elő az adatkezelőnek a másolat kiadását, a NAIH a tisztességes adatkezelés elvéből vezeti le a másolat kiadására vonatkozó kötelezettséget.

A tájékoztató egyebekben részletesen kitér arra, hogy hogyan lehet társasházi közgyűléseken jogszerűen “hangos jegyzőkönyveket” készíteni, valamint az önkormányzatok képviselő-testületi, valamint bizottsági, illetve egyéb ülésein készített hangfelvételek megismerhetőségére.

A jogellenesen készített hangfelvétel bizonyítékként történő felhasználása

A NAIH szerint tehát az Infotv. és a Ptk. alapján hangfelvétel készítéshez az érintettek előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulását kell beszerezni abban az esetben, ha törvény nem ír elő kötelező adatkezelést, ennek megfelelően a hozzájárulás nélkül készített és felhasznált hangfelvétel adatvédelmi és személyiségi jogsértésnek is minősül. Ugyanakkor számos olyan helyzet fordulhat elő, amikor egy bírósági perben az egyik fél az előbbi feltételeknek nem megfelelő (jogellenesen) készített hangfelvétellel kívánja pernyertességét előmozdítani, és adott esetben ezzel valóban perdöntő bizonyítékot szolgáltat a bíróságok számára. A NAIH ezen ellentmondásos helyzet feloldására nem vállalkozik, a tájékoztató szerint ugyanis annak megítélésére, hogy a hangfelvétel bizonyítékként történő felhasználása megfelel-e a jogszabályokban foglaltaknak, nem a NAIH hatásköre, hanem a bíróságoké. Álláspontunk szerint ebben az esetben érdemes lett volna a már említett jogos érdek mint alternatív alkalmazhatóságát megvizsgálni, mert ez az érdekmérlegelési klauzulával megfelelő megoldást jelenthetne.

A tájékoztató utal a Kúria 269/2000. számú büntető elvi határozatára, amely szerint az eljáró bíróság a bizonyítási eszköz és a bizonyíték felhasználása tekintetében szabadon dönt, döntésében csupán a konkrét tényállás szerinti relevancia szempontjait köteles figyelembe venni”. A Kúria szerint “a rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait”. A szabad bizonyítás alapelvét tiszteletben tartva, álláspontunk szerint abban az esetben lehet bizonyítékként felhasználható egy jogellenesen készített hangfelvétel, ha ez a bizonyíték másként nem pótolható és a tényállás felderítése, valamint az ügy eldöntése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.

Bár a NAIH hatáskör hiányában egyértelműen elhatárolódik attól, hogy e kérdésben állást foglaljon, azonban megjegyzi, hogy azon bírósági eljárás során tett intézkedések tekintetében, melyek adatvédelmi szempontból adatkezelésnek minősülhetnek, a bíróság eljárása nem járhat az információs önrendelkezési jog megsértésével, akkor, ha azt az ügyben alkalmazandó elsődleges anyagi jogi és eljárásjogi szabályok kifejezetten nem írják elő. Ugyanakkor a bírói függetlenség alaptörvénybe foglalt elvéből fakadóan ennek megítélése sem tartozik a NAIH hatáskörébe, így az egyes eljárási cselekmények adatvédelmi szempontú vizsgálata kizárólag a bírói jogorvoslati rendszeren belül végezhető el.

Jogérvényesítés

Amennyiben akár az adatkezelő, akár a hangrögzítést végző érintett túlterjeszkedik az adatkezelés jogszabályi korlátain, úgy két jogérvényesítési út áll előtte. Az Infotv. szerinti vizsgálatot kezdeményezhet a NAIH-nál, illetve a személyiségi jogvédelem polgári jogi eszközei állnak rendelkezésre, azaz ezek védelme érdekében pert indíthat. A jogosulatlan hangfelvétel rögzítés és/vagy felhasználás mindkét esetben járhat azzal, hogy a bíróság sérelemdíj, illetve kártérítés megfizetésére kötelezi a jogsértőt.

Hangrögzítés az érintett által

A NAIH – az érintett és az adatkezelő közötti egyensúlyi pozíció fontosságára, valamint az együttműködés és kölcsönösség polgári jogi alapelveire utalva – kifejti, hogy az érintettet személyes adatai tekintetében megilletik mindazon lehetőségek, amelyek az adatkezelő számára rendelkezésre állnak. Ennek megfelelően, ha az adatkezelő rögzíti a beszélgetést, akkor az érintett is megteheti ugyanezt. Azonban a NAIH is rögzíti, hogy az érintett sem terjeszkedhet túl azon az adatkezelési célon, amely alapján az adatkezelő rögzíti a beszélgetést. Ezért az érintett is csak az adatkezelővel esetlegesen folytatott jogvita során használhatja fel a beszélgetést, de nyilvánosságra például nem hozhatja azt.

A tájékoztató teljes szövege itt olvasható.