A bitcoin közvetlenül a pénzügyi válság után, 2009-ben indult útjára, azonban csak jóval később, 2013 végén került be a köztudatba. A bitcoint a legtöbben csak egy kibocsátó nélküli virtuális pénzzel azonosítják, megfeledkezve arról, hogy az alapul fekvő technológia lényegében egy peer-to-peer fizetési rendszer is, amit ma már számos helyen alkalmaznak a fizetések lebonyolításához. A bitcoin azonban nemcsak technológiai szinten hozott forradalmi változásokat, hanem sajátos jellegéből fakadóan a polgári jog alapvető kategóriáit is feszegeti. A bitcoin polgári jogi megítélése mellett legalább ekkora fejtörést okoz a bitcoinban rejlő üzleti lehetőségek szabályozói minősítése is. Ilyen új, mindezidáig szabályozatlan tevékenységként jelent meg például a virtuális valuták bányászata, tárolása, illetve kereskedési felületeinek üzemeltetése. Ezeket a helyzeteket a jogalkalmazónak, illetve a jogalkotónak hamarosan Magyarországon is kezelnie kell, mégpedig úgy, hogy egyszerre védje a pénzügyi rendszert, a fogyasztók érdekeit, illetve támogassa az innovációt.

A bitcoin fogalma

A bitcoin konvertálható, decentralizált virtuális pénz. A bitcoin egyrészt virtuális pénz, ami azt jelenti, hogy nem egy törvényes fizetőeszköz digitális megnyilvánulása, mint például a bankszámlapénz. Másrészt a bitcoin decentralizált, azaz nincs kibocsátója, a rendszert a felhasználók közössége tartja fenn. Ez különbözteti meg elsősorban a bitcoint az elektronikus pénztől (pl. PayPal). Végül pedig a bitcoin szabadon konvertálható törvényes fizetőeszközzé és a törvényes fizetőeszköz is bitcoinná (bizonyos virtuális valuták ezzel szemben nem konvertálhatóak törvényes fizetőeszközzé, ilyenek például a számítógépes szerepjátékokban megkeresett pénzek).

A bitcoin működése

Peer-to-peer fizetési rendszer

A bitcoin forradalmi újítása, hogy lehetővé teszi az elektronikus tranzakciók megbízható harmadik fél nélküli lebonyolítását. A bitcoint megelőzően az elektronikus tranzakciókhoz elengedhetetlen volt egy megbízható harmadik szereplő, aki egy adatbázisban vezette a másik két szereplő rendelkezésére álló pénzt. Ilyen megbízható szereplők hiányában könnyedén előfordulhatna akár az is, hogy az elektronikus formában átutalt összeg másolatát az utaló megtartja a számítógépén, ami lényegében lehetővé tenné ugyanannak a pénznek a többszöri elköltését (“double-spending problem”). Erre a problémára jelent megoldást a bitcoin által bevezetett elosztott adatbázis, az úgynevezett blockchain, azaz blokklánc technológia, és a nyilvános kulcsú kriptográfia.

Kriptográfia

A tranzakciók biztonságát az úgynevezett nyilvános-titkos kulcsú kriptográfiai módszerrel (“public-private key cryptography”) garantálja a rendszer. Ez azt jelenti, hogy minden felhasználó rendelkezik egy nyilvános és egy titkos kulccsal. Ha valaki bitcoint akar utalni, akkor azt a fogadó fél nyilvános kulcsához kell címeznie a saját privát kulcsával aláírva. Az aláírás alapján bármely felhasználó számára egyértelműen eldönthető, hogy a küldő fél nyilvános kulcsához tartozó titkos kulccsal írták-e alá, azaz jogosult-e rendelkezni a küldő fél az átutalt bitcoin felett. A felhasználó rendelkezésére álló bitcoin mennyiségének megállapítása, azaz a fedezet ellenőrzése a tranzakciós lánc visszafejtésével, azaz a valaha megtörtént összes beérkező, illetve kimenő tranzakció összesítésével történik. Az aláírások, illetve az “egyenleg” ellenőrzését bármely felhasználó elvégezheti. Mindezek megfelelősége esetén a felhasználó ellenőrzésre további felhasználóknak is továbbítja a tranzakciót, illetve elvégzi az “egyenlegek” frissítését. Ezzel azonban még csak a tranzakció biztonságát garantáltuk, a többszöri elköltés problémáját a blokklánc rendszer oldja meg.

Blockchain

A blockchain, vagy blokklánc egy elosztott adatbázist jelent, ahol minden felhasználó a teljes adatbázist tárolja, módosítása esetén pedig minden adatbázis módosul. Ez a bárki számára hozzáférhető adatbázis tartalmazza a felhasználók közötti összes tranzakciót, mégpedig úgy, hogy azt utóbb nem lehet megváltoztatni. A többszöri elköltés problémáját úgy oldja meg, hogy a felhasználók a létrehozott blokkok közül azokat fogadják el érvényesnek, amelyekből a leghosszabb lánc állítható elő. Ez lényegében azt eredményezi, hogy két olyan tranzakció nem kerülhet be a blokkláncba, amely ugyanazt a pénzt költené el. A blokklánc létrehozását az alábbiaknak megfelelően a bányászok végzik.

Bányászás

A bitcoin úgynevezett bányászás útján keletkezik, ahol a rendszer bizonyos felhasználói a tranzakciók blokkokba rendezésére bonyolult matematikai problémákat oldanak meg, komoly számítógépes erőforrásokat felhasználva (proof of work rendszer), amiért bizonyos mértékű bitcoinban részesülnek (emellett az utaló féltől is kapnak egy meghatározott tranzakciós díjat, ez a bitcoin mennyiség azonban nem a bányászás során keletkezik). Az új bitcoinok tehát a bányászok, vagyis a rendszer fenntartóin keresztül kerülnek a körforgásba, kibocsátónak azonban nem tekinthetjük őket. A proof of work rendszer garantálja, hogy a tranzakciókat nem lehet meghamisítani, arra ugyanis csak akkor lenne reális esély, ha valaki a számítógépes erőforrások több mint 50 százalékát birtokolná.

Miért fizessünk bitcoinnal?

A bitcoin tranzakciók lényegesen gyorsabbak, mint az elektronikus utalások bármely más formái, hozzávetőleg 6-14 percet vesznek igénybe. A tranzakciók költsége, azaz a bányászok díja jelenleg minimális, amely részben a bányászás során keletkező bitcoinok viszonylag nagy mennyiségének tudható be. További előny, hogy nincs központi szerv, amely kontrollálná a pénzmennyiséget, vagy a tranzakciókat. Ez utóbbi gyakran jelenik meg hátrányként is, hiszen a központi szerv kontrolljának a hiánya illegális tevékenységek folytatását is elősegítheti. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a decentralizáltság és az anonimitás mellett a bitcoin egy rendkívül átlátható rendszer, hiszen az elosztott adatbázisban a tranzakciók küldőinek, illetve fogadóinak nyilvános kulcsa bárki számára szabadon hozzáférhető. Ha tehát sikerül beazonosítani, hogy kihez tartozik az adott nyilvános kulcs, úgy a felhasználó összes tranzakcióját nyomon lehet követni a blockchain rendszerben. Az anonimitás tehát valójában pszeudonimitás.

Jogi kihívások

A bitcoin sajátosságaiból fakadóan mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó jelentős kihívások elé néz, ha egyszerre akarja támogatni az innovatív megoldásokat, és megvédeni a pénzügyi rendszer biztonságát. A bitcoin, illetve a bitcoin üzleti felhasználásainak jogi kihívásait későbbi cikkekben ismertetjük, e cikkben csak a főbb csomópontokat említjük.

A polgári jogi megítélés során a dolog-jog-követelés triász egyik kategóriájába kellene besorolni a bitcoint, azonban ez egyáltalán nem könnyű feladat, tekintettel különösen a bitcoin keletkezésére (nincs kibocsátója), illetve a magyar bírói gyakorlat álláspontjára a testetlen, fizikai megnyilvánulással nem rendelkező dolgokról.

Nemcsak magát a bitcoint kell a jognak kezelnie, hanem annak különböző hasznosítási formáját is. Ilyen például a fizetési rendszer működtetése, kereskedési felület üzemeltetése, bányászat, tárolás, vagy a bitcoin alapú származtatott termékek. Ezek a tevékenységek jelenleg nem illeszthetők be maradéktalanul a pénzügyi jogi tárgyú törvényeink fogalmi rendszereibe, ezért azok módosítására, kiegészítésére lesz szükség.

Adójogi szempontból érdekes kérdéseket vet fel a bányászat, a fizetés, az elfogadás és a bitcoinnal való kereskedelem megítélése. Ez utóbbival már az Európai Unió Bírósága is foglalkozott, amikor megállapította, hogy a bitcoin vétele és eladása ÁFA-mentes.

Mindemellett a szolgáltatások nyújtójának számos fogyasztóvédelmi és pénzmosás elleni rendelkezésnek is meg kell felelnie. Ez utóbbi jelenti talán az egyik legnagyobb kihívást a pszeudonimitás és a decentralizáltság miatt.