A megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés támogatási rendszere hosszú évek óta az ún. kötelező átvételi (KÁT) rendszer, mely egyrészt a differenciált jogszabályi-hatósági árakon a meghatározott támogatott technológiákkal termelt villamos energia MAVIR általi átvételére, másrészt ennek párjaként jogszabály által meghatározott keretek közt való "szétosztására" épül. Részben az időközbeni EU-s változások, részben egyéb hazai politikai-energiapolitikai célkitűzések okán a rendszer drasztikus változása várható. A Kormány március 18-án közzétette a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés jelenlegi támogatási rendszerének átalakítását célzó jogszabálycsomag tervezetét, melynek lényegi irányait és várható hatását az alábbiakban foglaljuk össze.

CÉLOK ÉS HATÁLY

Magyarország az Európai Unió felé azt vállalata, hogy 2020-ra a teljes energiafelhasználás 14,65 %-át megújuló forrásokból fedezi majd. Az új támogatási koncepció előterjesztésével tulajdonképpen régi adóságot törleszt a Kormány, hiszen Magyarország megújuló-részarány vállalása szükségessé tette, hogy a szabályozás átalakításra kerüljön, miközben a  megújulók támogatásának ötlete 2010 óta van napirenden. A koncepció ennek megfelelően egyrészt Magyarország energia- és klímapolitikai célkitűzéseinek elérését célozza az új kapacitások, létesítésének ösztönzésével, másrészt az ellátásbiztonság javítását, a tartós, kiszámítható jövedelmek biztosítását a termelőknek, végül a  hosszú távon való fenntarthatóságot, vagyis hogy a támogatás ne jelentsen szükségtelen többletkiadást a többi piaci szereplőnek.

Kormányzati tisztviselők korábbi nyilatkozatai szerint a Kormány célja az, hogy a szükséges jogszabály-változásokat mind törvény, mind rendeleti szinten még az idén elfogadják, és így az új szabályozás legtöbb eleme legkésőbb 2017. január 1-jén hatályba léphessen.

PÁLYÁZTATÁS ÉS ZÖLD PRÉMIUM

A három jogszabálytervezetből álló koncepció alapján a legtöbb megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító 0,5 MW termelési kapacitásnál nagyobb erőműegységek számára megszűnik a kötelező átvételre való jogosultság, és a helyét átveszi a  prémium típusú támogatási rendszer. A jogszabály-tervezetek alapján a jelenleg működő kötelező átvételi rendszer a 0,5 MW-nál kisebb kapacitású erőműegységek valamint a demonstrációs, azaz kísérleti projektek esetén működik csak tovább lényegében változatlan formában. Az ennél nagyobb teljesítőképességű megújuló energiaforrást felhasználó termelők önállóan, piaci alapon lesznek kötelesek majd a megtermelt villamos energiát értékesíteni. Az "elvárt" eladási árat a rendszerirányító MAVIR ún. referencia piaci árként fogja meghatározni a magyar villamosenergia-tőzsde, azaz a HUPX árai alapján. Ezzel párhuzamosan a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az előállítás költségeire valamint az adott projekt méltányos megtérülésére figyelemmel meghatározza majd a megújuló energiaforrásokkal termelt villamos energia támogatott árait. A  támogatott ár és a referencia piaci ár közti különbség az, amelyet zöld prémiumként a MAVIR a  termelőnek kifizet majd, így biztosítva a  megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés jövedelmezőségét, egyúttal azonban csökkentve a konjunktúraciklus-idegen zöldszabályozás piaci áraktól való eddigi távolságát.

A koncepció az EU Bizottság ún. Iránymutatás a  2014-2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (2014/C 200/01) sz. közleményét ülteti a hazai jogba. A Bizottság új irányvonalának lényege az, hogy alapvetően csak pályáztatás útján lehessenek hozzáférhetők a megújuló energiaforrásokra épülő új kapacitások. A  közzétett jogszabály-tervezetek alapján ennek megfelelően a legalább 1 MW teljesítményű termelők az EU elvárásával összhangban a  támogatásra való jogosultságot kizárólag olyan tendereztetési eljárás alapján nyerhetik el, amely pályázatok célja a legversenyképesebb projektek kiválasztása lesz. Az 1 MW alatti termelők esetén a támogatott villamos energia mennyiségéről, a  támogatás időtartamáról a MEKH kérelemre, adminisztratív úton dönt majd.

TECHNOLÓGIAI SPECIFIKUMOK ÉS KORÁBBI HIBÁK

A biomasszát vagy biogázt felhasználó már működő erőműegységek eltérő szabályokat kapnak. A biogáz pontos fogalmi elemei a korábbiaktól eltérően a Vet-be is beépülnek majd (eddig minden specifikáció nélkül szerepelt a biogáz a megújuló energiaforrás definíciójában, ld. Vet. 3. § 45. pont), de a  részletszabályok is több újdonságot hoznak. Biomasszát vagy biogázt felhasználó már működő erőműegységek az ún. barna prémium bevezetésével kerülnének támogatásra, melynek összegét a MEKH állapítja majd meg a  jogszabályok hatályba lépése esetén. A barna prémium célja, hogy az olcsóbb fosszilis energiaforrást is felhasználni képes termelőt a biogázból/biomasszából történő villamosenergia-előállítás fenntartására ösztönözze.

Arra számítunk, hogy az eddig nyilvánosságra került tervezeteken felül a nap- és szélerőművek vonatkozásában további speciális szabályok kerülnek majd megállapításra. A szélerőművi kapacitások esetében a korábbi szabályozás és annak hatásaként lényegében új kapacitás létesítésére nem volt mód. A szélenergia volatilitását nem kezelő korábbi (2007 előtti) szabályozás alatt beadott létesítési engedélykérelmek MEKH általi (a rendszerkorlátra hivatkozó) szükségszerű elutasítását követően számos befektető hagyta el az országot, miközben a változó szabályozás a jövőre nézve tendereztetési eljárásra utalta a kapacitás-létesítést. A kiírt tender azonban 2010 nyarán leállításra került, új tender pedig azóta sem indult, újabb befektetők távozását eredményezve. Mindez, hasonlóan a kapcsoltan termelő gázmotorokhoz, akik 2010 nyarán kikerültek a kötelező átvételi körből, majd mégis egyfajta speciális pénzeszköz-szerű alap általi kompenzációs kört alakítottak számukra – nagyfokú kiszámíthatatlanságot, végső soron országkockázatot eredményeztek. Itt szükség van e speciális területek rendezésére is az eddigi piaci bizonytalanság és országkockázat mérséklése érdekében.