Az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága (“High Court”) egy friss ítéletében kimondta, hogy egy olyan mobiltelefonos applikáció, amely lehetővé teszi krikett mérkőzések legfontosabb, általában 8 másodperc hosszú eseményeinek az applikáción keresztüli feltöltését és megosztását, sérti a jogtulajdonosok sportközvetítésekben foglalt szerzői jogát. A High Court ítélete a hazai jogtulajdonosoknak is jó hír a magyar szerzői jogi törvény alapján. Az alábbiakban röviden bemutatom a tényállást, a jogkérdést, a fő üzleti kérdést, a High Court ítéletét és végül annak jelentőségét a hazai jogtulajdonosokra.

A tényállás

Az England and Wales Cricket Board (“ECB”) és a Sky UK Limited (“Sky”) a szerzői jogi jogosultjai az ECB által szervezett krikett mérkőzések televíziós közvetítéseinek és az ilyen közvetítések során készült filmeknek (mint például visszajátszások). A Tixdaq és a Fanatix nevű cégek egy olyan applikációt fejlesztettek, mely lehetővé tette az applikáció felhasználóinak, hogy a közvetítésekből általuk készített rövid, általában 8 másodperces kivonatokat, videoklipeket (ún. screen captured clips) feltöltsenek és azokhoz kommentárt is adjanak. Ezt követően a videoklipeket más felhasználókkal megosztották.

Tehát lényegében egy adott sportközvetítésből egy alkalmazás segítségével a felhasználók kivághattak egy meghatározott részt, melyet az alkalmazáson keresztül a jogosult hozzájárulása nélkül hozzáférhetővé tehettek harmadik személyek részére.

A jogvita

Szerzői jogi értelemben főszabály szerint a sportközvetítések jogosultjának engedélye szükséges a sportközvetítések felhasználásához (harmadik személyek részére való hozzáférhetővé tételéhez), hacsak nem az ilyen felhasználást a jogszabályok kivételesen ún. szabad felhasználásnak minősítenek.

Az ECB és a Sky szerint a Tixdaq és a Fanatix, valamint az applikáció felhasználói megsértették a szerzői jog által védett sugárzási jogaikat mivel azokat az engedélyük nélkül felhasználták és ezért egyetemlegesen felelősséggel tartoznak. A Tixdaq és a Fanatix a szabad felhasználás (fair dealing) szerzői jogi koncepciójára hivatkoztak és értelmezésük szerint a videoklipek útján a sportközvetítések mint időszerű, napi események a szerzői jogi jogosult engedélye nélkül szabadon felhasználhatók, hiszen azok a szabad felhasználás célja által indokolt terjedelmet (substantiality) nem lépik túl.

Az üzleti kérdés: kizárólagosság

Ahogy e blogon már többször bemutatásra került (lásd különösen itt és itt), a sportközvetítési jogok értékesítése során a jogtulajdonosok és a közvetítési jogokat megvásárló médiatársaságok kizárólagosságra (exkluzivitásra) törekednek a szerződések megkötése során, azaz: a médiatársaság meghatározott ideig, platform semlegesen (tehát TV-ben, Interneten és mobilon is) egy adott területen kizárólagosan közvetítheti az adott sporteseményt. Minél kizárólagosabb egy sportesemény, a reklámozók és szponzorok annál nagyobb összeget fizetnek a médiatársaságnak a sporteseménnyel történő asszociációért, mely által a sportesemény szervezője annál nagyobb összeget kérhet a médiatársaságoktól a jogok értékesítése során. Így minél több olyan tényező jön szóba, amely ezt a kizárólagosságot megtöri, annál inkább csökken a jogok értéke (erről lásd ezt a bejegyzést és ezt az írásunkat). Ezért az ECB és a Sky rögtön fellépett a a Tixdaq és a Fanatix ellen.

A High Court ítélete

A High Court leglényegesebb megállapításai az alábbiak:

  1. A sportesemények időszerű, napi események és mivel a videoklipek közvetlenül a mérkőzések után (near-live) kerültek feltöltésre, azok időszerű, napi eseményekhez kötődnek.
  2. A videoklipek feltöltése tájékoztatás céljából történt, mivel “az állampolgárok (tehát az applikáció felhasználói) által tett közlés” is tájékoztatásnak minősül.
  3. Mivel a közvetítési és filmes jogok ún. sugárzási jogok és ezért szerzői jogi értelemben nem minősülnek önmagukban műnek, nem kell hogy egyéni és eredeti jellegük legyen (errő lásd a Murphy-üggyel kapcsolatban írt számos korábbi bejegyzésemet). Így kérdésként merült fel, hogy miként alkalmazható a szabad felhasználás jogelve és az ezáltal megkövetelt “cél által indokolt” terjedelem fogalma az ügyben.
    • A jogtulajdonosok védelmet azért érdemelnek, mivel jelentős költséget fektettek be a sportközvetítés előállításába.
    • Mennyiségi szempontból az önmagukban általában 8 másodperc hosszúságú videoklipek nem tekinthetők jelentősnek, tehát ez még értelmezhető a cél által indokolt terjedelem fogalma alatt.
    • Minőségi szempontból azonban a videoklipek tipikusan a sportesemény legérdekesebb részeit tartalmazták, ezért értékesnek és kifejezetten érdeklődésre számot tartó részeknek minősülnek.
  4. Az applikáció – melyet egyébként reklámoztak is – felhasználásával közétett videoklipek – különösen azok értéke miatt – elsősorban nem a tájékoztatás, hanem fogyasztás célját szolgálták. E tény megállapítását az sem befolyásolta, hogy a felhasználók kommentet is adhattak az általuk megosztott videoklipekhez.

A fentiek szerint tehát a videoklipek applikáción keresztül megosztása nem esik a szabad felhasználás kategóriájába, mivel a cél által indokolt terjedelem fogalma nem teljesül.

A High Court szerint még ha az applikáció általi videoklipek megosztása a szabad felhasználásnak minősülne is, a szabad felhasználás szigorú feltételei nem teljesülnek, hiszen a megosztás a jogtulajdonosok gazdasági érdekeit komolyan sértette, valamint a felhasználás nem minősül tájékoztatási célúnak. Másként fogalmazva lényegében a sportközvetítések gazdasági értéke került felhasználására és a cél így nem a napi, időszerű eseményekről való tájékoztatás volt.

A hazai jogtulajdonosok helyzete és az ítélet jelentősége

A High Court ítéletében foglaltak egy hasonló hazai ügy esetében hasznos kiindulópontnak bizonyulhatnak.

A magyar szerzői jogi törvény – különösen mivel az EU-n belül kifejezetten harmonizált jogterületről van szó – hasonlóan védi a rádió- és televízió szervezetek (tehát a médiatársaságok) szerzői jogi joghoz kapcsolódó jogait is, hiszen a műsoruk (így például a sportközvetítések) nyilvánossághoz közvetítéséhez, rögzítéséhez, ezt követő többszörözéséhez vagy on-demand hozzáféréséhez a médiatársaság – mint szomszédos jogi jogosult – hozzájárulása szükséges.

A szabad felhasználás a szerzői jogi törvény szerint is irányadó, azonban annak általános (“háromlépcsős” teszt) és egyedi (napi, időszerű tájékoztatás a cél által indokolt terjedelemben) szigorú feltételeit teljesíteni kell. Álláspontunk szerint a szabad felhasználásra való hivatkozás már eddigi is ingoványos területnek bizonyult és inkább a jogtulajdonosoknak kedvezett. Ezt az értelmezést a High Court ítélete is alátámasztja.

Összességében sportszövetségeknek és a velük szerződő médiatársaságoknak a sportközvetítési jogok értékének ebből a szempontból való csökkenése miatt a szerzői jogi törvény alkalmazása esetén sem szükséges tartaniuk.