Az Olimpiai Csapatok és versenyzők – így a szívünkhöz különösen közel álló Magyar Csapat – emberfeletti teljesítménye kétségtelenül emeli az Olimpiai fáklya fényét, az egyes versenyszámok végeztével sokszor már rögtön a jövőbe tekintünk és a legközelebbi Olimpián szerezhető érmek esélyét latolgatjuk. A csapatok szereplése, az Olimpia időszaka alatt megfigyelhető patriotizmus, összetartás és büszkeség, a szurkolókban – a gazdaság mordori szemével tekintve: fogyasztókban – az Olimpiával kapcsolatosan kialakult különlegesen pozitív értékítéletet növeli, amely egyben az Olimpiához kapcsolódó termékek esetében a vásárlókedv növekedését is eredményezi.

Az Olimpiai Játékok a “Citius, Altius, Fortius” jelmondat jegyében a kimagasló sportolói teljesítményekről szólnak, azonban az Olimpia és az Olimpiai szimbólumok megjelenítésében, használatában és felhasználásában rejlő üzleti lehetőségek korántsem elhanyagolható jelentőségűek, nemcsak a NOB és a MOB számára, de a gazadsági élet egyéb szereplői részére is. Már hónapokkal az Olimpiai Játékok kezdete előtt elárasztották a boltokat a szurkolói pólók, bögrék, kártyák, kitűzők és hasonló termékek tömegei. A verseny kezdetével pedig csak tovább nő a kereslet az olimpiai logóval ellátott árukra. Azonban a szimbólumok, mint a fogyasztói magatartást, a vásárlást ösztönző különleges eszközök használatának szigorú feltételei vannak.

Az olimpiai ötkarika az egyik legismertebb szimbólum a világon. A különböző színű, egymásba fonódó körök az öt kontinenst jelképezik, illetve a egyes elméletek szerint a sport alapelveit – a szenvedélyt, hitet, győzelmet, munkaerkölcsöt és sportszerűséget – testesítik meg. Az olimpia, olimpiai kifejezések, és a különböző jelképek többek egyszerű logóknál, az egész világon mindenki a sport alapvető értékeivel és az olimpiai mozgalommal azonosítja őket, miközben jelentős piaci értékkel is rendelkeznek.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) komoly hangsúlyt fektet a jelképek oltalmára. A kizárólagos használatot a Nairobi Megállapodásban foglalt szabályokkal, valamint az egyes nemzeti törvények, így például Magyarországon a sportról szóló 2004. évi I. törvény, a 2016. június 19. napján hatályba lépett 2016. évi LVIII. törvény a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló törvény (amely a Játékok 2024-es budapesti megrendezésével kapcsolatos), a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Chartája és különböző védjegyoltalmak segítségével együttesen biztosítja. A cél egyrészt az olimpiai mozgalom presztízsének megőrzése, másrészt az olimpiai mozgalom finanszírozása. Az események szervezésére fordítható források jelentős százalékát ugyanis a közvetítésekből és az üzleti partnerek olimpiai jelképekre épülő reklámkampányaiból befolyó bevételek alkotják.

A védelem keretei

A piaci előnyt felismerve a különböző cégek és nemzeti olimpiai bizottságok már a XX. század közepén védjegybejelentésekkel igyekeztek jogot szerezni az olimpiai szimbólumok kizárólagos használatára. 1981-ben az egységes, nemzetközi oltalom érdekében született meg az olimpiai szimbólumok védelméről szóló Nairobi Megállapodás, amely szerint a NOB engedélye szükséges minden olyan védjegy lajstromozásához, amely valamilyen olimpiai jelképből áll, vagy azt tartalmazza. A Nairobi Megállapodást 2008-ban hirdették ki Magyarországon, addig – sok más országhoz hasonlóan – nemzeti törvény biztosította a Megállapodás szerinti védelmet.

A Nairobi Megállapodás, és a nemzeti törvényi védelem mellett a NOB a Madridi rendszer segítségével védjegyek formájában is lajtromoztatta az olimpiai tulajdon elemeit.

Az egyes országokban a NOB képviselete, így a szimbólumok védelme, használatuk engedélyezése és a jogsértések elleni fellépés a nemzeti olimpiai bizottságok feladata. Ennek megfelelően csak a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) előzetes, írásbeli engedélye alapján lehetséges a jelképek bármilyen formában történő felhasználása. Az engedély megszerzéséhez eltérő feltételek teljesítése szükséges attól függően, hogy nemzetközi, nemzeti vagy egy adott szervezőbizottság jelképére vonatkozik-e a használat.

A nemzetközi Olimpiai tulajdon

A Nairobi Megállapodás alapján többek között, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Chartája I. fejezetének 8-14. §-a rendelkezik a Nemzetközi olimpiai tulajdonnak minősülő olimpiai szimbólumokról, az Olimpiai ötkarikáról, az Olimpiai zászlóról, az Olimpiai jelmondatról, az Olimpiai emblémáról, az Olimpiai himnuszról, az Olimpiai lángról és fáklyáról, illetve az Olimpiai elnevezésről.

A Sporttörvény 38. § (3) bekezdés fb) pontja szerint MOB kizárólagos joga a nemzetközi Olimpiai szimbólumok megjelenítése, felhasználása, illetve ezek mások általi bármilyen módon és formában történő megjelenítésének, felhasználásának engedélyezése. Azonban az Olimpiai Charta rendelkezéseinek megfelelően további feltétel, hogy a nemzetközi jelképek felhasználása kizárólag nonprofit céllal történjen, hozzájáruljon az Olimpiai Mozgalom fejlődéséhez, és ne csökkentse az Olimpiai Mozgalom méltóságát.

A budapesti nyári olimpiai és paralimpiai játékok rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvény IX. fejezete foglalkozik az Olimpiai Szellemi Tulajdon védelmével, amely alapján különleges védelemben részesül az Olimpiai Charta 8-14. cikkelyében meghatározott megjelöléseken túl, az “OLIMPIA”; a “PARALIMPIA”; az “OLIMPIAI”; a “PARALIMPIAI”; az “OLIMPIAI JÁTÉKOK”; a “PARALIMPIAI JÁTÉKOK”; az “OLIMPIKON”; a “PARALIMPIKON”; a “BUDAPEST” szó és a “2024” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezések és ezek angol nyelvű változatai is. A törvényben biztosított kizárólagos jog alapján, azok érvényesítése érdekében Magyarországon a MOB – saját nevében, a NOB javára – léphet fel.

A nemzeti Olimpiai jelképek

A magyar olimpiai jelképek a MOB címer és a Magyar Csapat logó. A nemzeti szimbólumok felhasználásának engedélyezésére kizárólag a MOB jogosult, és ezek esetében – a nemzeközi olimpiai tulajdontól eltérően – lehetséges a kereskedelmi célú használat is. Magyarországhoz kötődő felhasználás esetén a NOB, illetve a MOB elsősorban a nemzeti emblémák alkalmazását támogatja.

A szervezőbizottságok jelképei

A játékok szervezőbizottságainak jelképeire csak a tulajdonos, tehát az érintett szervezőbizottság adhat engedélyt. Így a Riói Olimpia logóját csak a Brazil Olimpiai Bizottság hozzájárulásával lehet feltüntetni egy árun, és hasonlóan Magyarország is már védjegyoltalom lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be Budapest, mint a 2024-es olimpiai játékok egyik szervezőjelöltjének logójára, melynek használatára a MOB jogosíthat. Így annak, aki a 2024-es Olimpiai Játékok magyar megjelöléseit jogszerűen kívánja gazdasági tevékenysége körében használni, mindenképpen érdemes felkeresnie a MOB Marketing és Kommunikációs Igazgatóságát a részletes szabályok és feltételek megismerése érdekében.

A MOB Olimpiai szimbólumok használatáról szóló tájékoztatója itt érhető el.